Idén megjelent a Hybrid Reality kislemeze, ami „I.N.F.I.N.T.Y.”.
Elcsíptük a „zenekar” egyedülálló tagját Kulutácz „Len” Endrét, aki nem
mellesleg a BlackBird Music Blog megalakítója is egyben. Faggadtuk egy kicsit a kis lemezről, valamint
projectjétől. A következőkben erről olvashattok részletesebben.
Mielőtt bele vágnánk az interjúba, előtt engedjétek meg hogy
kritikával illessük meg a Hybrid Reality, ep-jét egy pár szóban jellemezzük az „Infinity”
stílus jegyeit.
„Infinity” a Hybrid Reality project kiadványa, mely 4
experimental metal dalt tartalmaz és a számok átlagban 3 és fél percesek,
valamint teljes mértékben instrumentális dalokról beszélünk. Stílusjegyeiben,
amint már említettem experimental
metalról beszélhetünk, valamint még hangzás világában megtalálható az a
bizonyos „djent”, ami a mostanság nem csak a metal zenészek, hanem a zene
rajongói számára is nagy népszerűségnek örvend, egyenlőre még csak az amerikai
régióban magasodik ki, de szerencsére már hazánkban is egyre többen kedvelik
eme, mostanra akár már stílusnak is nevezhető „djent”-et, aminek egyik jeles és
kiemelkedő zenekara az Absent Distance.
/A Djent-ről olvashatsz részletesebben, stereovsmonopédia
cikkünkben, amit ITT megtalálsz./
Szóval a Hyrid Reality projectet, nevezhetjük akár az előbb
említett stílus, kezdő és még egyenlőre kiforratlan képviselőjének és az „Infinity” egy alapkő lehet a közeljövőben a projectnek,
hisz hallani, hogy nagy tehetségről és burjánzó profizmusról beszélhetünk.
Igazából pár egyszerű szóval tudnám jellemezni a
hanganyagot, ami a „galaktikus”, „velődig hatoló”, „elképzelve,
elképzelhetetlen”, „sokaság”, „minden” és „földöntúli”, ezek a szavak azok amik
egyből eszembe jutnak, amikor többször is végig szánkóztam a dalok minden egyes
részletét. Egyszóval remek lett a kiadvány és ami biztos még hallunk eleget Len
gyermekétől a Hybrid Reality-ről.
És hogy ha kíváncsi vagy az anyagra, akkor bele
hallgathatsz, hivatalos SoundCloud oldalán a dalok, valamint akár le is tölthetsz.
Ezek elérhetőségi linkjét megtalálod, cikkünk alatt. Jó szórakozást hozzá.
De, akkor jöjjön egy kis rövid interjú és egyszerű, de velős
kérdések, amit a „formáció”, oszlopos tagjával készítettünk Kulutácz „Len”
Endrével.
Interjú:
(Len): - A projekt alapötlete már évek óta motoszkált a fejemben. Szerettem volna olyan zenét alkotni, ahol több stílus elemből építkezünk és nem foglalkozunk az elvárásokkal.
Eleinte zenekarszinten gondolkodtam, de leginkább a háttértudás hiánya miatt nem igazán jött össze a dolog.
2008-ban próbálkoztam először szólóprojekttel. Néhány nagyon egyszerű demót sikerült is összehoznom a Theater of the Shades nevű kezdeményezéssel, de nem voltam elégedett velük. Tapasztalat és motiváció hiányában inkább hanyagoltam a dolgot. De persze a kísérletezés továbbra is folyt.
Néhány évvel később 2012 elején, amikor egy Message from the Otherside nevű zenekarban gitároztam és vokáloztam, a srácoknak megmutattam az egyik demómat, aminek az lett a vége, hogy onnantól kezdve teljesen rám lett hagyva a zeneírás.
Miután főleg családi okok miatt a csapat feloszlott, egy ideig úgy gondoltam, hogy nem szeretnék aktívan zenével foglalkozni, de nyár végén valami bekattant. Újra szólóprojekttel akartam próbálkozni.
(Dani): - Zeneileg mit képvisel a Hybrid Reality? Ki a cél közönség?
(Len): - Alapvetően egy erősen kísérletezgetős jellegű zenéről van szó. Több stílust és hangulatelemet keverek össze egymással a dalokban.
Egy mélyre hangolt, dallamos, erősen atmoszférikus/ambient metál zenéről van szó, amiben sok helyen bukkan fel némi elektronika is. A legtöbben "hybrid-metálnak" vagy post-metálnak" nevezték.
(Dani): - Eddigi kiadványok?
(Len): - A projekt első kiadványa nem olyan régen, január 12.-én jelent meg. Az Infinity egy négy számos instrumentális kislemez, ami eddig még csak digitális formában jött ki.
(Dani): - Milyen zenekarok inspiráltak téged?
(Len): - Ez érdekes, mert egymástól nagyon eltérő stílusú zenekarokról van szó.
Mindenhol jelen van a Linkin Park-tól tanult eszme, miszerint nem foglalkozok a stílusok között lévő határokkal és bármit összekeverek bármivel, ha az úgy nekem tetszik. Az utóbbi időben engem is egy picit elkapott a matek/djent láz(TessaracT-Monuments-The Contortionist), és ez azt hiszem az Infinity-ben és a Nebulában érezhető leginkább. A zenekarom miatt nagyon beleástam magam a metalcore, post-hardcore irányvonalba is, és át is vettem pár dolgot. De tagadhatatlan a Deftones hatása is és nagyon bennem van a Chimaira doomosabb vonalának a hangulata is.
Nem feltétlenül érhető a hatásuk a zenében, de egyértelműen ők motiváltak
(Dani): - Beszélj a lemezről. Hol vettétek fel? Pontos megjelenés? Tapasztalatok, vissza jelzések, stb...?
(Len): - A lemez teljes egészében az én szobámban készült. Minden hangszert én magam játszottam fel és én vagyok a felelős a hangzásért is.
Nagyjából minden zökkenőmentesen haladt. Szerencsés vagyok hogy egy ilyen korba születhettem, ahol minden adott a remek házi felvételek elkészítéséhez.
(Dani): - Néhány szót a dalokról:
(Len):
#1 I still have a Dream
Még a Message from the Otherside idején írtam. Eredetileg koncert intro-nak szerettem volna használni. Így kézenfekvő volt lemez intro-nak bedobni. A korai időszakban a Spirál munkacímet viselte, majd később amikor továbbgondoltam és belekerült Martin Luther King beszéde, megváltoztattam I still have a Dream-re. Mindig is az álmokról szólt. Hogy hogyan haladunk előre, esünk el és kelünk fel újra és újra úgy, hogy nem tudjuk vajon célba érünk-e valaha. Martin Luther King munkásságát pedig mindig is nagyon nagyra értékeltem. Nagyon sokat tett a fiatalokért és harcolt az emberek jogaiért és a háborúk ellen. Olyan eszméket képviselt, amikre ma is szükség volna. Amikor meghallottam azt a beszéd részletet, egészen átfogalmazódott a fejemben a dal. Tekintsünk hát példaképként Mr. King-re és hajtsunk az álmainkért.
#2 Infinity
Az EP legrégebbi száma. Még a Theater of the Shades működése idején kezdtem el rajta dolgozni, majd nagyon sok ideig csak hánykódott. Mikor a Message from the Othersideban játszottam és nagyon nem találtuk a saját stílusunkat, gondoltam megmutatom a srácoknak. Szinte a zenekar himnuszává vált. Nem volt kérdés hogy felkerül-e az EP-re és hogy ez lesz a címadó dal. A sample sávok jelentős részét a volt Message sampler, Miklós Gábor készítette eredetileg, de megengedte, hogy a Hybrid Rality keretein belül felhasználjam, és hogy belepiszkáljak egy picit. Ezúton is szeretném neki megköszönni. Az Infinity az végtelen körforgásról szól. A hétköznapok unalmának elviselhetetlenségéről, a türelemről, a tétlenségről és a sodródásról. Nekem az a kedvencem a kislemezről. Talán ez áll hozzám a legközelebb.
#3 Swimming in the Smoke
Ez a legérzelmesebb, legfájdalmasabb tétel az kislemezen. A dal elején lévő tiszta gitáros harmónia már nagyon régóta megvan, de egyszerűen sehogy nem tudtam folytatni. Néhány hónap jegelés után kattant be újra az az érzés, ami az intro születésekor is nyomta a lelkemet. A dal végére négy vagy öt féle különböző szólót is írtam... de hiába, a legegyszerűbb bizonyult most is a legjobbnak. A harag, kapzsiság, gyűlölet lángjainak fullasztó füstjében való lebegésről szól. Tudom, elcsépelten és közhelyesen hangzik, hiszen minden második dal erről szól. De nekem szükségem volt erre.
#4 Nebula
A lemez legfiatalabb dala, viszont ő is okozta a legtöbb fejtörést. Hét vagy nyolc különböző változata volt már. Természetesen a végső forma megint csak a semmiből termett elő, hasonlóan a Swimming in the Smoke-hoz. Az EP talán legváltozatosabb, legszínesebb szerzeménye, hiszen rengeteg stílus és hangulatelem keveredik benne. A Nebula – csillagköd -, kifejezi azt, amit a baráti kapcsolatokról gondolok. Csillagok, amik együtt ragyognak, összetartoznak. Ha egy csillag „kialszik”, a köd már soha nem lesz ugyanolyan. Tökéletes zárása az Infinity EP-nek.
Hogy miért lett végül instrumentális a lemez?
Már az első „szólóprojektem” idején nagy szerelmese voltam az instrumentális zenének, és csakis ilyesmiben gondolkodtam. Sokkal nagyobb kihívás szavak nélkül kifejezni egy érzést. Menet közben annyian sulykolták belém, hogy az ének elengedhetetlen és hogy a zene unalmas nélküle, hogy szinte evidens volt, hogy az Infinity EP vokállal együtt fog megjelenni. Másfél-két héttel a megjelenés előtt kezdtem el dolgozni a vokálon, és szembesültem vele, hogy olyan jellegű témákhoz, amiket én elképzeltem, abszolút nincs hangom. Teljesen kétségbeestem, és elkezdtem kapkodni, kísérletezni a hangommal. Végre a komfortzónámban mozogtam és születtek is jó témák, de jött egy régi cimborám, aki megkérdezte, hogy miért erőltetem a dolgot, eredetileg úgy is instrumentális anyagon gondolkodtam. Ez persze nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem lesznek énekes számok. De erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni.
A tömör és velős válaszokat köszönjük Kulutácz „Len” Endrének, hasznos és terjedelmes információval látott el minket és persze első sorban Titeket. A Stereo Vs. Mono crew már csak sok sikert kíván neki és projectjének a Hybrid Reality-nek, valamint hatalmas respect a BlackBird Music Blogért is.
Rajtatok már csak annyi múlik, hogy olvassátok részletesen végig az interjút és hallgassátok sokszor az „Infinity” ep-t és olvassátok sokat a Black Bird zenei blogot,valamint természetesen a Stereo Vs. Mono Underground Zenei Blogzine-t.
„Már pedig meghallgatom a Hybrid Reality kislemezét! Hogy hol?” Itt:
https://soundcloud.com/lenhard/sets/hybrid-reality-infinity-ep
„Meghallgattam, tetszik, le is töltöm, de tüstént!” Azt meg innen:
http://www.mediafire.com/?542m6q3ghj3i11b
Egyéb információk és elérhetőségek:
http://www.facebook.com/hybridrealitymusic
Black Bird Music Blog OFFICIAL!!!
készítette: d.antisocial
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése