Műfaj: hardcore punk/post-hardcore/powerviolence
Album: "Romok"
Kiadó: szerzői kiadás
Megjelenés: 2014. december
Hossz: 11:98
2014. áprilisában megjelent a veszprémi Less Than Zero kis lemeze "We Ain't Got No Money, Honey, But We Got Rain" címmel, ami nem sokkal azt követően a tavalyi évben ki is hozta nagylemezét "Romok" címmel. A 2014-es év eléggé változatos és gazdag élményekben teli idő volt a zenekarnak, hisz turnék és szorgos fellépések követően volt energia dalokat írni, aminek az a évei legnagyobb termése a "Romok" nagy lemez, melyet az első tervek szerint a budapesti illetőségű pop punk zenekarral az Angstfilled-el szerettek volna kiadni a srácok, de a végén egy teljes műsoros lemez lett belőle. Aki előtte ismerte, vagy éppen ismeri a Less Than Zero-t, talán sokaknak feltűnést okozhatott a dalokban található hang vitel és nyersebb hangzás, amit az előző anyagokhoz képest kevesebb dallamos témákat találhatunk benne. A szövegek maradtak a mélyre nyúlt gondolati megfogalmazás a zenében megtalált gyors tempó és néhol kaotikus hangulat, de talán úgy fogalmaznék, hogy ezzel a lemezzel picit másfele dőlt a mérce és a sziklább egyszerű vonalon ment tovább a banda. Ami nyomokban még megmaradt az előző dalokból az a album első dala az "Elhihető", ami ha talán tovább van gondolva, akkor egy új "kannás emo himnuszt" találtunk volna meg benne. Az első három számot emelném ki leginkább a lemezről az első dalról már szó volt a második a "Nincs többé szeretet", ami egy jól összerakott dal, olyan amit megszokhattunk és a már általam említett sötétebb hatásokkal, ezzel a számmal tükrözném leginkább az új Less Than Zero anyagot és ezzel a számmal minden meg van mondva, olyan formában amit a zenekar és a srácok visznek tovább és amiért szerethetjük Őket. Harmadik a "Kisvárosi düh", ami egyszerűen maga a zenekar és amiért mondhatjuk az egyszerű punk jelzőt a zenekarra és amiért kiemelkednek sok post-hardcore bandától és, amiért egyszerűen "emo punk-nak" mondhatjuk Őket. Nálam a Less Than Zero mindig is egyedi zenekar volt akik szövegében és mivoltjukban képviselik azt amit a srácok élnek és csinálnak. Klasszikus "magyar punk" egy kis siratós emo-s, zavaros Világban, dallamos hardcore paripán, talán legegyszerűbben így tudnám megfogalmazni. Minden egyes, apró változások ellenére ezzel a lemezzel is megtestesítette a banda, amit mondani akart és alig egy perces dalokkal, dühből megfogalmazva, felhívja a figyelmedet, hogy mennyire klisék által élünk és mennyire befolyásol minket, hogy adott embereket nem a reális elképzelések, hanem az érzelmeken alapuló károk építik fel az embert. A végén zárnám azzal, ha mondjuk a Less Than Zero, Amerikában született volna meg, akkor Ian Mackay nem straight edge lett volna, hanem inkább a Bad Brinas-től benyúlt volna egy kis füvet, meg egy pár korsó sört és talán a Fugazi is gyorsabb lett volna.
Less Than Zero - "Egy Perc" (Hivatalos videó):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése